Dunaújváros megyei jogú város
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Dunaújvárosi kistérség
Lakosság: 50084 fő
Terület: 52.66 km2
Népsűrűség: 951,08 fő/km2
Rang: megyei jogú város
Körzet hívó: 25
Fekvése
Dunaújváros a Mezőföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán, Budapesttől 67 km-re található. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen található Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti. Az Óvárostól délre épült fel az 50-es években - Dunapentele közigazgatási területén / külterületén - a magasan az Óváros fölé emelkedő Pentelei-fennsíkon az ún. Újváros ("első szocialista város"), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétől, mindvégig egy közigazgatási egységet jelentettek. A várostól délre épült a Dunai Vasmű, melyet jelentős véderdők választanak el a várostól. A város a tengerszinttől 116 m feletti magasságban van, keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi. Megközelíthető a 6-os számú főútról, valamint az M6-os és M8-as autópályákról.
Története
A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt kiépült Intercisa nevű római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a Római Birodalom keleti határának, a limesnek a barbár támadások elleni védelmében. A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szent Pantaleonról, pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget elődje) Szent Pantaleon apátság védőszentje után kapta a nevét.
Dunapentele a századfordulónA falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt, a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A XVII. században palánkvárat építettek a törökök a falu (mezőváros) magját jelentő Rácdombon. A török alóli felszabadulás után - több Duna-menti településhez hasonlóan – a magyar lakosságot rácok váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került és újból elnéptelenedett.
A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett – ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt –, ám közben 1830-ban a község jogot szerez évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott „jóságos” V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot adott Pentelének.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a „nemzeti őrsereg” 1848. május 28-án befejezett összeírása szerint a nemzetőrségnek 237 tagja lett (fegyvergyakorlatra alkalmas közülük 223 személy); a szabadságharc idején a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a Buda-Eszék út pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása után letartóztatták Téglás János bírót és bebörtönözték a város forradalmi szemléletű jegyzőjét, Varga Mihályt. A lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkás sorba kényszerült. A kiegyezést követő közigazgatási változások során 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött véglegesen Pentelére a település szellemi arculatának korabeli legjelentősebb formálója, Rosti Pál világutazó, útikönyv-író, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike. (A Pesten született tudós fotográfust a pentelei római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.) A település másik – itt született – híres személyisége: Pentelei Molnár János festőművész (1878–1924).
A település a második világháború alatt bombakárokat szenvedett.
Sztálinváros az 50-es évekbenA Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.
Az eredetileg Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar-jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a Mezőföldi-plató szélén álló településre: az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város – akkori nevén Sztálinváros – építése. 1956. október 24-től forradalmi hangulat uralkodott a városban. A hatalmat valósággal sokkolta a sztálinvárosiak forradalmi hevülete. Tény, hogy a forradalom ideje alatt hazánkban elszaporodott rádióadások közül utoljára a dunapentelei Rákóczi adó szólalt meg, ahol is kikiáltják a Pentelei Köztársaságot és kérik az ENSZ beavatkozását az orosz megszállás miatt. Az ezutáni konszolidációs időszak mérföldköve, hogy a város neve – 1961-től – Dunaújváros. A Sztálin vasműből Dunai Vasmű, majd Dunaferr Zrt. lett. A vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében, és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.
Közlekedés
Közút a dunaújvárosi Pentele-hídA várost Budapest felől az M6 autópályán, valamint az 6-os számú főúton lehet megközelíteni. Székesfehérvárral a 62-es számú főút biztositja a kapcsolatot, illetve Dunaújváros közúti összeköttetésben áll Sárbogárddal is. A Duna túlsó oldalával a Pentele híd (M8-as autópálya) köti össze.
VasútBudapest (Pusztaszabolcs) irányából közelithető meg vasúton.
TömegközlekedésA város kiterjedt helyi autóbuszhálózattal rendelkezik. A helyi autóbusz közlekedést az Alba Volán Zrt. biztosítja.
Fő szócikk: Dunaújváros tömegközlekedéseAdatok
Duna-part a kikötővel Lakásállomány- Dunaújvárosban 22927 lakás van.
- A lakásállomány nagy többsége – 65,3%-a két szobás lakásból áll.
- A három és többszobás lakások aránya: 20,8%
- 100 lakásra átlagosan 217 szoba jut.
- Egy lakás átlagos alapterülete Dunaújvárosban 54,7m²
- A lakásállománynak 9%-a található családi házban.
Látnivalók
Ráctemplom- Ráctemplom (szerb ortodox)
1696-ban épült. Arányos, barokk épület ikonosztáza a 18. századi népies barokk építészet példája. A templomi padok és a táblaképek a 19.században készűltek.
- óvárosi Római katolikus templom (Szentháromság)
1864-ben épült a neoromán, háromhajos templom. 27 méter magas tornyában 3 harang lakik.
- Evangélikus templom
Nagy tamás Ybl-díjas építész tervezte. A templom ovális alapterületű, vörös téglából készült. A háromhajós templomhoz torony, parókia és paplak is kapcsolódik. A burkolat tégláját helyenként réz és fa elemek egészítik ki. A tojás alaprajz a végtelent és az életet szimbolizálja. A dísztelen épület elsősorban tömegével és ívelt formáival hat.
- Református templom
Szabó István Ybl-díjas építész tervei szerint épült fel 1982 és 1985 között. Az épület acélszerkezete az itteni acélgyártásra utal, de a belülről látható, csillag alakzatú szerkezet a református szimbolikát is érvénybe juttatja. 1917-ben kezdődött a gyűjtés egy templomalap építésére. 1932-ben sikerült egy házat venni a tiszteletes számára. Az istentiszteleteket addig az állami iskola egyik tantermében tartották. A régi házhoz hamarosan új lelkészlakást építettek, így a régi épületrész lett a gyülekezeti terem. 1985 óta használják új templomukat a hívek.
az óvárosi Római katolikus templom- Krisztus király főtemplom és plébánia
A római katolikus egyházközség 1992-ben szerezte meg a háromszög alaprajzú teleket. Az Oláh M. Zoltán által tervezett templom alapkövét 1993-ban rakták le, és 2000-ben szentelték fel. A németországi Bittigheim-Bissingen Jó Pásztor plébánia adományozta a padokat, az oltárt, a tabernákulomot, az olvasópultot és a két manuálos, 22 regiszteres orgonát. A templom 4 harangja 2005-ben és 2006-ban készült Őrbottyánban.
- Intercisa Múzeum
A bronzkortól napjainkig gyűjtött helytörténeti emlékek láthatóak a múzeumban. Több mint 750 ezer tárgyi emléket őriznek. A bronzkorból, a római korból, az Árpád-korból előkerült ékszerek edények és más eszközök mellett gazdag néprajzi anyag is látható. A kiállítás bemutatja az úgynevezett hőskort is amely 1950-től kezdődött.
- Kovácsmúzeum
- Római kori település, Intercisa maradványai
- Dunai Vasmű Ipartörténeti kiállítása
Az egykori gépmatuzsálelemek egy letűnt világ szimbólumaként kínálnak érdekes látnivalót. A kiállítás bekerítetlen szabadon látogatható, szabadtéri látványosság.
- Móder Zenélő Szoborpark
- Dunaparti Nemzetközi Acélszobor Park
Az immár 11 alkalommal megrendezett alkotótelepen több mint 60 alkotás tekinthető meg a dunaparti sétautakon.
- Papírgyár Üzemtörténeti Gyűjtemény
- Mondbach-kúria és gőzmalom
- Baracsi úti gőzmalom
- Sigray-kúria (Sándorpuszta)
- Janitsáry-kúria (Szávitsmajor)
- Rosti-kastély (Pálhalma)
- Frankl-kúria (Szedrespuszta)
- Római kőtár és Romkert
Légfűtéses házat rekonstruáltak itt. A Mithrasz-táblát is itt lelték fel, de emellett számos sirkő, mérföldkő és feliratos kő látható. A fürdő védőépületet kapott, a maradványok szabadon láthatók.
római kori lelet másolata a Castrum városrészben- Belváros szocreál stílusban épült lakó- és középületei (Dunaújváros belvárosa)
- Baracsi úti Arborétum
- Dunaparti gyurgyalag telep
- Városszerte védett egyedi fák, fasorok
A városképre jellemzőek a sétányok és a parkok. Ezek biztosítják, hogy ökológiailag egységes maradjon a város, és kitűnően tompítják a túldimenzionált monumentalításra törő épületek hatását.
- Szalki-sziget
- Duna-part
- 1914-18-as hősi emlékmű
- Szovjet katonák emlékműve
- 1848/49-es hősők emlékműve
Palotás József tervezte.
- A II. világháború és a fasizmus áldozatainak emlékműve Köztemető)
- '56-os Kopjafa
- 1956-os emlékmű
- Régi katolikus temető (Kistemető)
- Kálvária az Öreg-hegyen
- Pentele-híd
Híres emberek
Rosti Pál (1830-1874)- Szórád Márton (1797-18**) az 1836. évi dunapentelei jobbágyfelkelés vezetője, dunapentelei zsellér és csizmadiamester
- Pentelei Molnár János (1878-1924) festőművész.
- Gurics György (1929) világbajnok birkózó.
- Gáspár Károly (1889-19**) vezetőjegyző
- Kallós Dezső főhadnagy, az 1918-as őszirózsás forradalom idején a dunapentelei nemzetőrség, majd vörös őrség parancsnoka
- Vidovics Ágoston (1794-1858) író, nyelvész, lelkész.
- Janitsáry Szilárd (1825-1893) ügyvéd, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy
- Mérey Sándor (1779-1848) drámaíró, színházvezető, főispán
- Rosti Pál (1830-1874) világutazó, útikönyv-író, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike.
- Berán Lajos (1882-1943) szobrász, éremművész.
- Barsi Dénes (1905-1968) író, újságíró
- Weiner Tibor (1906-1965) építész (Dunaújváros első főépítésze)
- Vágó Eszter (1928-1970) régész
- Bóna István (1930-2001) régészprofesszor, akadémikus, Széchenyi-díjas
Dunaújváros díszpolgárai
- 2001 - Radulovics Bojana
- 2002 - Horváth István
- 2003 - Nics János
- 2004 - Dr. Szabó Ferenc
- 2005 - Koltai Róbert
- 2006 - Balla József (építész) és Miskolczi Miklós
- 2007 - Andriska Vilmos, Nagy Mihály és Dr. Wittmann Károly
Testvérvárosok
- Elbasan, Albánia
- Linz, Ausztria
- Villejuif, Franciaország
- Inegöl, Törökország
- Terni, Olaszország
- Giurgiu, Románia
- Sremska Mitrovica, Szerbia
- Alcsevszk, Ukrajna
- Silistra, Bulgária
Képgaléria
Következő községek
Dunavarsány | Dunavecse | Dusnok | Dúzs | Ebergőc | Ebes | Écs | Ecséd | Ecsegfalva | Ecseny | Ecser | Edde | Edelény | Edve | Eger | Egerág | Egeralja | Egeraracsa | Egerbakta | Egerbocs | Egercsehi | Egerfarmos | Egerlövő | Egerszalók | Égerszög | Egerszólát | Egervár | Egervölgy | Egyed | Egyek | Egyházasdengeleg | Egyházasfalu | Egyházasharaszti | Egyházashetye | Egyházashollós | Egyházaskesző | Egyházaskozár | Elek | Ellend
További községek
Sajóivánka | Győrság | Besenyszög | Bátmonostor | Isaszeg | Kisbárapáti | Csécse | Rábapatona | Répceszentgyörgy | Tarany | Rákócziújfalu | Majosháza | Tápiószecső | Dánszentmiklós | Rönök | Kisdér | Bőcs | Tiszaeszlár | Mezőberény | Rohod | Szulimán | Kiskinizs | Vindornyafok | Szijártóháza | Old | Nagyszakácsi | Belvárdgyula | Bolhás | Piliscsaba | Lulla | Aranyosgadány | Nagyhegyes | Csatár | Visznek | Kőszegdoroszló | Kisdobsza | Pánd | Balatonőszöd | Zádor | Ináncs | Bakonykoppány | Mőcsény | Lőkösháza | Répáshuta | Győrújfalu | Paszab | Ambrózfalva | Lad | Lipót | Kercaszomor